Macedónia történelme meglehetősen érdekes olvasmány lehet azoknak, akiknek csak halvány fogalmuk van arról, mi is zajlott az elmúlt pár évtizedben/évszázadban tőlünk pár 100 km-re délre. Utazóink eme kis országba próbáltak bejutni új világcsúcs idővel, ám sajnos még Eric - az angolna - Moussambani is lehajrázta őket a határnál.

A busz itt is a tőlünk importált luxus típust jelentette, nem csoda hogy minden helyinél volt néhány szerszám és egy pótkerék a biztonság kedvéért. Mégis egy kanadai arc volt a középpontban, aki mivel egy nagy senkinek érzete magát kalandoraink mellett feltűnési viszketegségében először elrontotta, majd megjavította a buszt. Ez persze mit sem számított a renoméján, mert a makedón rosszarcúak negyed óra után olyan szemmel néztek rá, hogy inkább csak az életéért tekerte a csavaranyát, nem a fekete hajú lány kegyeiért a hátsó ülésen.

A makedón nagyváros, Ohrid egy tó partján fekszik, így végre nyaraláshoz híven a strandolás is a program részét képezi, lángos sajnos nincs. A raki viszont olcsó, a kaja finom (és néha még az adag is túlságosan bőséges), így teli hassal csak egy kis pecázásra és hajókázásra marad erejük a mai nap folyamán...

atjutottunk macedoniaba,a 3 oras ut valahogy 5.5re sikerult, kozben 1kanadai srac elrontotta majd megjavitotta a buszt,de nem emiatt. ohrid a makedon balaton, sok helyi turista, de a raki itt is finom. a balkan hustal kifogott rajtunk. holnap megyunk pecazni es hajokazni!